Az akadémiák intézményének, mint minden olyannak, mely kiváltságokat ad, ellenségei is vannak. „Elavult intézmény ez – mondják – mely már nem felel
A legismertebb magyar változatok érdekessége az Előhang utolsó két sorában rejlik. A kiválasztott hét fordító ugyanis hat különböző értelmezéssel zárja!
Vajon mit lát a magyar diplomácia, amit más európai országok külügyérei nem látnak? Mitől lenne jobb az újabban konnektivitásnak nevezett külpolitikai doktrína
Még jönni kell, még jőni fog / A muszka, ki után / Vezetni egykor küldeténk, / Vezetjük újra tán. // Vagy menni
Jelcin megvilágítja, hogyan látta a függetlenné vált Ukrajna helyzetét, és milyen volt szerinte Putyin, amikor átadta neki a teljhatalmat. Mindez némi adalékot
Ma harcos humanizmusra lenne szükség, melyet az a belátás táplál, hogy egy szemérem és kétség nélküli fanatizmusnak sohase szabad a szabadság, türelem
A könyv címlapja hajnali, ködös erdei sétányt ábrázol, az út végén felbukkanó fénnyel. Vagy inkább alkonyt a lenyugvó nappal? Olvasás után eldönthető.
Az első Forma–1-es világbajnoki futam 1950. május 13-án rajtolt el az angliai Silverstone-ban, amely akkor az Angol és az Európai Nagydíjat egyaránt
Új műfaj az Útikönyv s a leginkább ez az új benne. Az első olyan összefoglaló idegenforgalmi, turisztikai és honismereti könyv, amelyben megfelelő
Amiről ugyanis most szó van, az a számítógépes intelligencia és az emberi agy összeolvadása, tehát az a jelenség, amikor az ember által
Európa geológiai értelemben ötmillió éve létezik, politikai szempontból az ókortól jegyzik. Magyarország számára a középkortól kezdve természetes létközeg, ám a kapcsolat a 15. század óta nem kiegyensúlyozott: országunk nagyhatalmak alárendeltjeként a 20. század végéig külső érdekek hálójában vergődött (törökök, Habsburgok, szovjetek).
1990-ben lehetőséget kaptunk visszatérni az európai fejlődés fősodrába. Az úton elindultunk, sikereket értünk el, később azonban megtorpantunk, megfordultunk, s egy ideje már – úgy tűnik – visszafelé tartunk.
Ez a honlap azzal a céllal létesült, hogy saját eszközeivel elősegítse a haladást az „európai álom” felé, amely a kontinens országainak a nemzetállami kereteket meghaladó, közös alapértékeken nyugvó szövetségét jelenti. Az Európa-paradigma – Vitányi Iván szavaival – olyan gazdasági és társadalmi viszonyrendszer, civilizáció és kultúra, társadalmi és emberi magatartás, amely az antik világban gyökerezik, alapjai az árutermelés és a magántulajdon, a városi civilizáció, az egyéni autonómia, a racionalizmus, a filozófia és művészet tisztelete, az egyistenhit és a népi identitás.
Ezekben hiszek, ezekben bízom, ezekben látom a jövőt.
Bolvári-Takács Gábor lapalapító felelős szerkesztő és kiadó