Beszéljünk és éljünk más európaiakkal együtt, ragadjunk meg minden alkalmat, hogy velük dolgozhassunk, gyűjtsünk minél több benyomást, próbáljuk megérteni kultúrájukat és humorukat,
Az akadémiák intézményének, mint minden olyannak, mely kiváltságokat ad, ellenségei is vannak. „Elavult intézmény ez – mondják – mely már nem felel
A legismertebb magyar változatok érdekessége az Előhang utolsó két sorában rejlik. A kiválasztott hét fordító ugyanis hat különböző értelmezéssel zárja!
Vajon mit lát a magyar diplomácia, amit más európai országok külügyérei nem látnak? Mitől lenne jobb az újabban konnektivitásnak nevezett külpolitikai doktrína
Még jönni kell, még jőni fog / A muszka, ki után / Vezetni egykor küldeténk, / Vezetjük újra tán. // Vagy menni
Jelcin megvilágítja, hogyan látta a függetlenné vált Ukrajna helyzetét, és milyen volt szerinte Putyin, amikor átadta neki a teljhatalmat. Mindez némi adalékot
Ma harcos humanizmusra lenne szükség, melyet az a belátás táplál, hogy egy szemérem és kétség nélküli fanatizmusnak sohase szabad a szabadság, türelem
A könyv címlapja hajnali, ködös erdei sétányt ábrázol, az út végén felbukkanó fénnyel. Vagy inkább alkonyt a lenyugvó nappal? Olvasás után eldönthető.
Az első Forma–1-es világbajnoki futam 1950. május 13-án rajtolt el az angliai Silverstone-ban, amely akkor az Angol és az Európai Nagydíjat egyaránt
Új műfaj az Útikönyv s a leginkább ez az új benne. Az első olyan összefoglaló idegenforgalmi, turisztikai és honismereti könyv, amelyben megfelelő
Európa geológiai értelemben ötmillió éve létezik, politikai szempontból az ókortól jegyzik. Magyarország számára a középkortól kezdve természetes létközeg, ám a kapcsolat a 15. század óta nem kiegyensúlyozott: országunk nagyhatalmak alárendeltjeként a 20. század végéig külső érdekek hálójában vergődött (törökök, Habsburgok, szovjetek).
Ez a honlap azzal a céllal létesült, hogy saját eszközeivel elősegítse a haladást az „európai álom” felé, amely a kontinens országainak a nemzetállami kereteket meghaladó, közös alapértékeken nyugvó szövetségét jelenti. Az Európa-paradigma – Vitányi Iván szavaival – olyan gazdasági és társadalmi viszonyrendszer, civilizáció és kultúra, társadalmi és emberi magatartás, amely az antik világban gyökerezik, alapjai az árutermelés és a magántulajdon, a városi civilizáció, az egyéni autonómia, a racionalizmus, a filozófia és művészet tisztelete, az egyistenhit és a népi identitás.
Ezekben hiszek, ezekben bízom, ezekben látom a jövőt.
Bolvári-Takács Gábor lapalapító felelős szerkesztő és kiadó