Bibó István politikai tízparancsolata a szabadságról

Bibó fejléc

Mielőtt áprilisban választani megyünk, olvassuk végig Bibó tíz pontját. Talán felnyitja azok szemét is, akik csak hiszik, hogy látnak.

Bibó István életműve régen elfoglalta az őt megillető helyet a magyar politika- és tudománytörténetben. Aligha vitatható, hogy ő volt Magyarország legjelentősebb 1945 utáni politikai gondolkodója.

Bibó összegyűjtött írásait az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Bernben publikálta, 1981–1984 között, négy kötetben, Kemény István és Sárközi Mátyás jóvoltából. Az életmű legális hazai közzététele csak a nyolcvanas évek közepén indulhatott meg. A Válogatott tanulmányok című háromkötetes mű 1986-ban, 2300 oldal terjedelemben, a Magvető Könyvkiadónál jelent meg (válogatta Huszár Tibor, szerkesztette Vida István és Nagy Endre, a szerkesztésben közreműködött ifj. Bibó István). Az első kötet az 1935–1944, a második az 1945–1949, a harmadik az 1971–1979 között keletkezett Bibó-írások javát tartalmazta. S bár a kiadás ténye jelezte, hogy a kultúrpolitikában a „tilt” kategória jócskán eltolódott a „tűr” irányába, az időhatárok mutatták, hogy az 1956-os cikkek és tanulmányok közléséről ekkor még nem lehetett szó. Mi több, a nemzetközi jogi tárgyú elemzések sem fértek be. A Magvető csak 1990-ben bocsáthatta közre a negyedik kötetet, 810 oldal terjedelemben, a hiányzó írásokkal (szerkesztette ifj. Bibó István, a válogatta ifj. Bibó és Huszár Tibor).

A Bibó István politikai tízparancsolataként ismert dokumentum nem szerepelt e kiadványokban. Az MTA kézirattára őrzi, s az irat csak a digitalizálása után vált közismertté. Az interneten sokan egymástól vették át a szöveget, amelynek során sem a szöveghűségre, sem a lelőhely pontos feltüntetésére nem ügyeltek.

Az alábbiakban az MTA KIK repozitóriumában elérhető két szövegváltozat egyikét, a tisztázatot közöljük (Bibó ugyanis két verziót hagyott hátra, dátum nélkül). A dokumentum lelőhelye: Bibó István: Szabadságszerető ember: [19381940 körül kelt politikai tízparancsolat-próbálkozás].H. n. (Kézirat). Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ Kézirattár. Jelzet: Ms 5111/15–16. Közzétéve: https://real-ms.mtak.hu/25352/

*

Bibó gondolatai a mai ember számára különösen fontosak. A világot a józan ész és a többoldalú partnerség helyett a nyers erő, a megfélemlítés, a diszkrimináció, az alpári közbeszéd vette birtokba. Ezt látjuk a tengerentúlon, ezt Európában és Magyarországon egyaránt. Ha kitörési pontot keresünk, épp a Bibóéhoz hasonló eszmefuttatások képesek utat mutatni az ideológiai porviharban.

Mielőtt áprilisban választani megyünk, olvassuk végig Bibó tíz pontját. Talán felnyitja azok szemét is, akik csak hiszik, hogy látnak.

***

Bibó István: A szabadságszerető ember

1. Megköveteli magának és megadja másnak a minden embernek kijáró tiszteletet, de megkülönböztetett tiszteletet, sem magának semmi címet nem követel, másnak pedig úrvoltáért, sem vagyonáért, sem hatalmáért, sem befolyásáért, sem ruhájáért megkülönböztetett tiszteletet nem ad, csak tisztességéért, vagy érdeméért; senki emberfia előtt meg nem alázkodik, alázatoskodó megszólítási és köszönési módokat szájára nem vesz.

2. Magát munkában szolgának, szabad idejében és a maga otthonában úrnak tekinti, és szembeszáll mindenkivel, aki magát szolgálata és munkája alatt is úrként, hatalmasként viseli és másokat szolgáknak, alacsonyabb rendűeknek kezel.

3. A maga vagy más munkája értékének a leszállítását, emberi kiuzsorázását, vagyoni vagy hatalmi helyzet kihasználását, s egyáltalán semmiféle kizsákmányolást nem tűr, magát vagy mást a maga igazából, világos jogából, megszolgált követeléséből semmiféle erőszakkal, megfélemlítéssel, rábeszéléssel, fortéllyal kiforgatni nem engedi.

4. Őrködik a maga és minden ember egzisztenciájának a szabad és biztosított volta felett, illetéktelen vagy önkényes behatástól való mentessége jogvédelemmel és garanciákkal ellátottsága felett.

5. Szüntelenül szem előtt tartja, hogy az emberi szabadság és az emberi méltóság egy és oszthatatlan és az egyik ember ellen akár társadalmi helyzete, akár származása, akár neme vagy kora címén elkövetett minden sérelem mindenki más szabadságát, méltóságát is veszélyezteti; ezért az emberi szabadság minden korlátozása, önkényes letartóztatás, fogva tartás, egyéni vagy hatósági hatalmaskodás, s az emberi méltóság mindenféle megalázása ellen azonnal együttesen, de ha az rögtön nem lehetséges, magában is fellép.

6. Gyűléseken, egyesületben, munkaközösségben (akár foglalkozása) vagy bármiféle közösségben éppen úgy, mint a magánéletben önkényeskedést, akarnokoskodást, magánérdek illetéktelen érvényesítését, visszaélést, köz becsapását, közakarat meghamisítását, s mindenféle fenyegetést és terrorizálást nem tűr, minden ilyen ellen saját maga azonnal felszólal és más tisztességes emberekkel összefog, az erőszakosan érvényesülni próbálókat, tekintet nélkül arra, hogy kire és mire hivatkoznak, leleplezi és meghátrálásra kényszeríti, tisztában lévén azzal, hogy minden ilyennek az érvényesülése csakis a tisztességes emberek kényelmessége és megfélemlíthetősége miatt lehetséges.

7. Semmiféle anyagi visszaélést vagy panamát el nem hallgat, sem elfedezni nem segít, bármilyen hatalmas embert kell is ezzel lelepleznie.

8. Minden közügyben meggyőződése szerint vall színt: fenyegetéstől meg nem ijed, hízelgésnek be nem dől, s szavazatát vagy aláírását semmi pénzért vagy előnyért el nem adja.

9. Minden felismert közérdek ügyében kezdeményezőleg lép fel, minden közérdekű szövetkezésben vagy mozgalomban tehetsége szerint munkájával és adományával részt vesz s igyekszik azt győzelemre segíteni, tisztában lévén azzal, hogy a közügyek elhanyagoltsága vagy méltatlan emberek kezébe való kerülése egyedül a tisztességes emberek kezdeményezésének hiánya és közéleti bátortalansága miatt történik.

10. Bízik a közösség erejében, az emberek többségének tisztességében és abban, hogy ezt elegendő bátorsággal és igyekezettel érvényre is lehet juttatni, ezért a maga példájával, minden rosszhiszeműség elleni együttes és eredményes fellépéssel és minden jóhiszeműség számára a bizalom előlegezésével erősíti maga körül a közösségben és a tisztességes szándék győzelemre vihetőségében való hitet.

Még több írásunk a rovatban

Bibó fejléc

Bibó István politikai tízparancsolata a szabadságról

Mielőtt áprilisban választani megyünk, olvassuk végig Bibó tíz pontját. Talán felnyitja azok szemét is, akik csak hiszik, hogy látnak. Bibó István életműve

Apa olvas fejléc (002)

Apa olvas

Az óévet Nagy György András jegyzetével zárjuk, amely legalább annyira elgondolkodtató, mint amennyire szívhez szóló.

ENSZ fejléc

Magyarország hetven éve ENSZ-tag

Figyeljük meg a szóhasználatot, s ha esetleg áthallást érzékelnénk napjaink hivatalos állami kommunikációjának fogalomkészletével, tegyük fel a kérdést magunknak: vajon ez a