A jelen írásban a kétszáz éves Magyar Tudományos Akadémia túlzás nélkül szenzációsnak nevezhető időszaki kiállítására kívánom felhívni a figyelmet.
Alapításának kétszázadik évfordulóját ünnepli a Magyar Tudományos Akadémia. Közismert, hogy a kezdeményezés gróf Széchenyi István nevéhez fűződik, aki 1825. november 3-án, az Országgyűlés kerületi ülésén felajánlást tett e célra. Széchenyihez további három követ csatlakozott: gróf Andrássy György, gróf Károlyi György, valamint a később grófi rangot kapott Vay Ábrahám. A Magyar Tudós Társaság megszervezésének felügyeletére a nádor 1827. november 30-án választmányt nevezett ki, amely elnökből, a négy alapítóból, valamint huszonkét tudósból állt. A testület elnöke gróf Teleki József, a királyi tábla bírája lett (aki egyébként 1824 óta ellátta a Sárospataki Református Kollégium főgondnoki tisztségét, s ezt – későbbi akadémiai elnöksége mellett – több mint két évtizeden át megtartotta).
A testület az Akadémia 1830. november 17-én történt megalakulásáig működött. Az ekkor hivatalba lépett tisztségviselők és rendes tagok mellé a következő év februárjában tartott nagygyűlésen választottak tiszteleti és levelező tagokat. Az Akadémia első elnöke Teleki József, másodelnöke Széchenyi István lett.
Az alapítás bicentenáriumához közeledve megélénkültek az akadémiatörténeti kutatások. Napvilágot láttak nagyszabású monográfiák (pl. A Magyar Tudományos Akadémia elnökei és főtitkárai. Szerkesztette: Szilágyi Adrienn. MTA – HUN-REN BTK, 2023; A Magyar Tudományos Akadémia mecénásai. Szerkesztette: Klement Judit. MTA – HUN-REN BTK, 2024), a tudományos osztályok pedig tavaly ősz óta havonta egy-egy tematikus összeállítással a Magyar Tudomány folyóiratban mutatkoznak be.
A jelen írás célja azonban nem az évfordulós események listázása, netán az Akadémia történetének áttekintése, hanem az évforduló alkalmából megnyílt – túlzás nélkül szenzációsnak nevezhető – időszaki kiállításra kívánom felhívni a figyelmet. A tárlat alapjául azMTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteményében őrzött kultúrkincsek sokasága szolgál. Ezeket így, együtt még sohasem láthatta a nagyközönség. Egyrészt azért, mert a felbecsülhetetlen értékű kéziratokat és tárgyakat a könyvtár állományvédelmi okból féltve őrzi, másrészt azért, mert ilyen átfogó tematikájú kiállításhoz méltó alkalom volt szükséges. A kétszázadik alapítási évforduló kielégítette az utóbbi igényt, a védelmet pedig úgy biztosítják, hogy az eredeti kéziratokat és könyveket időről-időre pihentetik és a tárlókban nemesmásolattal helyettesítik.
De mit is láthatunk? Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül tallózok a kiállított műtárgyak között.
Az MTA alapítása és Széchenyi István életműve az első nagy téma. Megtalálható a Magyar Tudós Társaság első nagygyűlésének jegyzőkönyve (1831. február 14.), a Társaság első alapszabály-tervezete és hegyikristály pecsétnyomója. Itt vannak Széchenyi három könyvének eredeti kéziratai: a Hitel, a Világ és a Stadium. Teleki József, az MTA első elnöke a könyvtár alapítója is volt, megtekinthető az adományozó levele (1838), valamint az általa vásárolt, egykor Hunyadi Mátyás Corvina könyvtárát gazdagító Carbo-kódex.
További vitrinekben tucatnyi magyar nyelvemlék és latin kódex sorakozik, s megtaláljuk a magyar nyelv ápolása céljából keletkezett műveket, mint 1838-ból az első helyesírási szabályzatot (Magyar helyesírás’ és szóragasztás’ főbb szabályai) és a Magyar Tájszótárt, illetve a Czuczor–Fogarasi nagyszótár 1862-es első kötetét.
A történeti emlékek között a szemünk elé tárul az első nyomtatásban is megjelent Mátyás király-féle magyar törvénykönyv ma ismert legteljesebb példánya; a gyulafehérvári Bethlen Kollégium törvényei Bethlen Gábor saját kezű aláírásával és pecsétjével; egy 1615-ös heidelbergi David Pareus-kötet I. Rákóczi György erdélyi fejedelem és más, későbbi magyar tulajdonosok bejegyzéseivel; Zrínyi Miklós levele III. Ferdinánd magyar királyhoz 1654-ből; II. Rákóczi Ferenc és a szövetkezett rendek szécsényi szövetséglevele aláírásokkal és viaszpecsétekkel; Kossuth Lajos folyamodás-fogalmazványa az elítélt Lovassy László érdekében.
A 19. századi irodalmi hagyatékok között az első megválasztott rendes tag, Kisfaludy Károly emlékét számos írása és használati tárgya őrzi. Vörösmarty Mihálytól szintén több relikvia van kiállítva, de az igazán különleges emlékek a költői életmű csúcspontjait jelentő kéziratok: a Szózat első fogalmazványa, A vén cigány és a Gondolatok a könyvtárban kézirata, az Előszó és A merengőhöz fogalmazványai és tisztázatai. Megtaláljuk Kazinczy Ferenc rajzát a kufsteini várról a Fogságom naplója című művéből; Berzsenyi Dániel fogalmazvány-töredékét; Kölcsey Ferenc védiratát a Wesselényi Miklós ellen indított felségsértési perben; itt vannak Petőfi és Arany különféle tárgyi emlékei és egymáshoz írott levelei. Ezek után szinte meg sem lepődünk a Nemzeti dal 1848. március 15-i nyomtatott példányán vagy Arany János A walesi bárdok kéziratán. Arany évekig az Akadémia titoknoka volt, látható a fotelje és a Kapcsos könyve. S ha nem lenne elég, a sort Madách Imre Az ember tragédiája kézirata zárja.
A 20. századi szépirodalom szinte felülmúlhatatlan: Ady Endre Elbocsátó, szép üzenet, Babits Mihály Esti kérdés, Kosztolányi Dezső Ilona, Tóth Árpád Esti sugárkoszorú, József Attila: …Aki szeretni gyáva vagy, Szabó Lőrinc Az Árny keze, Pilinszky János Apokrif című versének kéziratai, Radnóti Miklóstól az Erőltetett menet és a Hetedik ecloga, és mindezek „megkoronázásaként” a Bori notesz.
Itt vannak Kőrösi Csoma Sándor dokumentumai, látható Bolyai János Appendixének különnyomata Bolyai János és Bolyai Farkas kézírásos javításaival. Több irat őrzi Eötvös Loránd, az MTA első természettudós elnöke, valamint Kodály Zoltán, az első művész-tudós elnök emlékét; utóbbi mellett Bartók Béla akadémiai tagságának iratai is megjelennek. Akárcsak a Lukács Györggyel kapcsolatos emlékek: ő népbiztosként 1919-ben felfüggesztette az Akadémia működését, hogy aztán 1945 után elnökségi tagjává váljon.
A kiállításon jelen vannak a „budapesti marslakók”: Neumann János levele Bay Zoltánnak, Wigner Jenő levele Ortvay Rudolfnak, Szilárd Leó levele Ortvay Rudolfnak, Gábor Dénes gyermekkori vázlatfüzete, Albert Einstein levele Selényi Pálnak. Orvosok az akadémián címmel találkozunk Bugát Pál nyelvújító művével, Korányi Frigyes emlékbeszédével, Semmelweis Ignác, Sántha Kálmán, Rusznyák István, Szentágothai János és Vizi E. Szilveszter leveleivel. S végül jönnek az MTA „kortárs nagyjai”, azaz napjaink nemzetközi élvonalba tartozó magyar tudósai: Freund Tamás Brain-díja (2011), Karikó Katalin Nobel-díja (2023), Lovász László Abel-díja (2021) és Kiotó-díja (2010), Szemerédi Endre Abel-díja (2012).
Ezek után aligha érzi túlzásnak az olvasó, ha azt mondom: végigsétálva az MTA Székház tetőterében berendezett termeken, a látogatót szabályos „Stendhal-szindróma” keríti hatalmába. A kifejezést az utókor adta a Stendhal (eredetileg Henri Beyle, 1783–1842) francia író „Róma, Nápoly, Firenze 1817-ben” című útirajzában leírt eseménysornak. Stendhal 1817. január 22-én Firenzében, a Santa Croce székesegyházban átélt élményeit vetette papírra, amelyben az elragadtatás hatására átélt ájulásközeli állapotról számolt be. Amikor sárospataki gimnazistaként a 80-as években Budapestre utaztam a Magyar Nemzeti Galéria kiállításainak megtekintésére, utóbb valami hasonló érzésről számoltam be otthon. Az iskolai tankönyvekből jól ismert festmények kézzelfogható valóságként történt megélése szinte kimerített. Tanúsíthatom: létezik „Stendhal-szindróma” – csak akkor még nem tudtam, hogy ez volt az. Most már tudom, és bizton állítom, hogy ezen a kiállításon átélhető.
(Borúra derű – A 200 éves Akadémia kincsei. Az MTA Könyvtár és Információs Központ kiállítása. MTA Székház, Budapest, V. Széchenyi tér 9. Megtekinthető 2025. november 3-tól 2026. december 13-ig. A kiállítást rendezte, a tablók szövegét írta: Babus Antal. Látványterv és kivitelezés: Fodor Eszter, Kalocsai László, FoKa art. Audiovizuális eszközök: MuseumSys. Installáció: Reklámeszköz.hu, Zsovák Műkő. Műtárgy-installáció: PreservArt, Perom Géza. A kiállítás kísérőfüzete: Borúra derű. A 200 éves Akadémia kincsei. Írta és szerkesztette: Babus Antal. MTA KIK, Budapest, 2025. 70 o. ISBN 978-615-6792-14-3)
