Amiről ugyanis most szó van, az a számítógépes intelligencia és az emberi agy összeolvadása, tehát az a jelenség, amikor az ember által alkotott eszközök sebessége, kapacitása és információmegosztó képessége ötvöződik az agy képességeivel és tudásbázisával.
Talán sohasem jelent meg annyi új könyv a boltokban, mint napjainkban. Pedig a digitális korban járunk. A túlkínálat miatt azonban az újdonságok csak rövid ideig vannak szem előtt, hamar elnyeli őket a polc mélye, kiszorítják az újabb kiadványok.
Az alábbiakban három kötetre hívom fel a figyelmet, amelyek bár 6-10 évvel ezelőtt láttak napvilágot, érvényességük mit sem változott. Jelenkori világunk olyan kérdéseiről szólnak, amelyek meghatározzák a körülöttünk levő valóságot, mi több: segítenek megérteni, a dolgok miért és hogyan változnak.
Vegyék őket kézbe! Nem fognak csalódni.
*
Ray Kurzweil: A szingularitás küszöbén
Ne lepődjön meg az idősebb olvasó, ha nem érti vagy félreérti a címet. Az Idegen szavak és kifejezések szótára 1989-ben még nem ismerte a „szingularitás” e jelentését. Amiről ugyanis most szó van, az a számítógépes intelligencia és az emberi agy összeolvadása, tehát az a jelenség, amikor az ember által alkotott eszközök sebessége, kapacitása és információmegosztó képessége ötvöződik az agy képességeivel és tudásbázisával. A szerző nem mindennapi ember. A számítástechnika térnyerésének egyik mozgatója, feltaláló, jövőkutató, író, a Google műszaki fejlesztési igazgatója, tucatnyi egyetem díszdoktora. Ezt a könyvét 2005-ben írta (magyarra csak 2013-ban fordították le), így megállapításainak egy része talán már le is ellenőrizhető. A fejlődés exponenciális törvényeit kutató és hirdető tudós otthonosan mozog az informatika, a robotika, a fizika, a biológia, a genetika, az agykutatás terén, és képes a levont következtetéseket, mintegy filozófiai szintre emelve, általános emberi, társadalmi törvényszerűségként megfogalmazni. A közel ezer oldalas, nehezen kézbe fogható mű első látásra talán visszariasztja az érdeklődőt – viszont később ugyanilyen nehezen tudja majd letenni.
(Ray Kurzweil: A szingularitás küszöbén. Amikor az emberiség meghaladja a biológiát. Ad Astra Kiadó, Budapest, 2014. 944 o. ISBN 978-615-5229-25-1)
Szűts Zoltán: Online
Lehet, hogy figyelmetlen voltam, de mintha 2019-ben nem ütötte volna át a tömegmédia ingerküszöbét az internet ötvenedik születésnapja. Mert az első hálózat, az ARPANET, az Egyesült Államok négy egyeteme között 1969. szeptember-december folyamán épült ki. S hogy azoknak is igazuk legyen, akik a tudományos-technikai fejlődés mérföldköveit a hadiipari fejlesztésekből eredeztetik: igen, az ARPA ügynökség katonai irányítás alatt állt, s az internetworking – az internet később e szóból rövidült – létrehozását eredetileg a fegyverkezési verseny ihlette. De hol vagyunk már ettől! A szerző a témában minden bizonnyal az ország első számú szakértője, publikál róla, a műegyetemen tanítja. Ebben a kötetében mindent összefoglalt. A hálózatépítés rejtelmeit, a gépek történetét, a világháló kialakulását; sok-sok kis lépés: fórumok, piacterek, zeneletöltések, keresőprogramok, blogolás, chatelés, fotók, wikipédia. Aztán jön a közösségi média, Facebook és Twitter, majd a streaming, Netflix és Spotify; hadd ne folytassam. A végét úgysem látni. Az utolsó fejezet a jövő kihívásairól szól, de mire olvasom, ez a jelen, sőt talán már a múlt. Szóval, hogy ne csak a telefonod legyen okos, itt van ez a könyv…
(Szűts Zoltán: Online. Az internetes kommunikáció és média története, elmélete és jelenségei. Wolters Kluwer Hungary, Budapest, 2018. 488 o. ISBN 978-963-295-778-4)
W. Chan Kim – Renée Mauborgne: Kék óceán váltás
A cím kapcsán bocsássuk előre: nem vízgazdálkodási vagy halbiológiai könyvről van szó. A kötet, tárgya szerint, a versenyszférában működő cégeknek készült, ám a benne kifejtett gondolkodási paradigma általános érvényű lehet minden típusú (költségvetési, nonprofit stb.) szervezet számára. A „kék óceán” fogalom olyan gyarapodási útmutató, amely elveti a mások rovására történő terjeszkedést (az a hagyományos, ún. „vörös óceán” szemlélet), és a piacteremtés új módját kínálja, hátat fordítva a klasszikus közgazdaságtan termelési lehetőség függvénygörbén alapuló megközelítésének. A „kék óceán” követői nem a meglevő vevőkért indulnak harcba, hanem adott funkciójú termékek adott piacán új kereslet teremtésével generálnak új vásárlókat. A kulcsszó a vevői hasznosság. A folyamatot a könyv szerzői öt lépésben mutatják be, mondanivalójukat konkrét és szemléletes megoldásokkal alátámasztva. Akik ismerik, azoknak nem lesz újdonság az ActyFry krumplisütő, a Salesforce.com ügyfélkapcsolat-kezelő szoftver, a citizenM szállodalánc, a Cirque du Soleil társulat és hasonló példák. Hasznos és szórakoztató kötet, nemcsak cégvezetőknek!
(W. Chan Kim – Renée Mauborgne: Kék óceán váltás. Hatékony és magabiztos növekedés verseny nélkül. HVG Kiadó, Budapest, 2018. 344 o. ISBN 978-963-304-711-8)
