A könyv címlapja hajnali, ködös erdei sétányt ábrázol, az út végén felbukkanó fénnyel. Vagy inkább alkonyt a lenyugvó nappal? Olvasás után eldönthető.
Talán sohasem jelent meg annyi új könyv a boltokban, mint napjainkban. Pedig a digitális korban járunk. A túlkínálat miatt azonban az újdonságok csak rövid ideig vannak szem előtt, hamar elnyeli őket a polc mélye, kiszorítják az újabb kiadványok.
Az alábbiakban három olyan kötetre hívom fel a figyelmet, amelyek bár 6-8 évvel ezelőtt láttak napvilágot, érvényességük mit sem változott. A mai magyar valóság olyan kérdéseiről szólnak, amelyek meghatározzák a hétköznapjainkat.
Érdemes kézbe venni őket – csupán a tisztánlátás végett!
*
Jakab András – Urbán László (szerk.): Hegymenet. Társadalmi és politikai kihívások Magyarországon
„Szédítő a kötet igényessége. Nem tudnék megnevezni a mai magyar társadalmat érintő olyan fontos kérdést, amellyel a kötet ne foglalkozna mintaszerű interdiszciplinaritással.” – írja utószavában Szelényi Iván. A 23 tanulmány szerzői – köztük ismert, vezető tudósok és fiatal, de nem kevésbé felkészült kutatók – az ország állapotának felmérését vállalták; az írások közös vonása a kritikai társadalomtudományi nézőpont. Hadd hívjam fel a figyelmet Tölgyessy Péter mértékadó helyzetértékelésére, Boda Zsolt demokratikus kultúrát definiáló téziseire, Szalai Ákosnak az államközpontú gondolkodásról írott esszéjére, Mellár Tamás gazdaságpolitikai alternatíváira, Urbán László bankrendszer elemzésére, Polónyi István oktatáspolitikai bírálatára, Kapitány Balázs és Spéder Zsolt demográfiai jövőképére, Lantos Gabriella komplett, új egészségbiztosítási rendszert vázoló tanulmányára. S akad még jó néhány téma: bürokrácia, korrupció, nyugdíjrendszer, energiaügy, bankrendszer, sajtószabadság stb. A könyv címlapja hajnali, ködös erdei sétányt ábrázol, az út végén felbukkanó fénnyel. Vagy inkább alkonyt a lenyugvó nappal? Olvasás után eldönthető.
(Hegymenet. Társadalmi és politikai kihívások Magyarországon. Szerkesztette: Jakab András – Urbán László. Osiris Kiadó, Budapest, 2017)
Sárközy Tamás: Illiberális kormányzás a liberális Európai Unióban
A szerzőnél megszokhattuk a plasztikus könyvcímeket. Mind 2012-es Magyarország kormányzása 1978–2012 című kötetének alcíme (A szoft diktatúra kormányzásától az újkapitalista konfliktusos demokrácia kormányzásán át a fülkeforradalom vezérdemokráciájának kormányzásáig), mind 2014-es munkájának címe (Kétharmados túlzáskormányzás, avagy gólerős csatár a mély talajú pályán) önmagáért beszél. Sárközy mégis azt vallja: „lehetséges a pártatlanságra, az objektivitásra törekvő elemzés a kormányzás területén”. Vállaltan „középről” tekinti át a tárgyalt periódust, a megértéshez szükséges előzmények ismertetésével. Eközben szintetizálja az elmúlt évtizedek politológiai kutatási eredményeit. Fogalomkészletét mindkét oldalról meríti, értékítéletei, helyzetelemzései, különösen a politikai-gazdasági-társadalmi összefüggések megértetése bravúros. Körültekintően és főleg szellemesen fogalmaz, stílusában olvasmányos, mondanivalójához konkrét példákat idéz, nem fél a minősítésektől, inkább megértető, mint elítélő. Megpróbáltam menet közben letenni: csak a végén sikerült.
(Sárközy Tamás: Illiberális kormányzás a liberális Európai Unióban. Politikailag igen sikeres túlhajtott plebejus kormányzás. A harmadik Orbán-kormány 2014–2018. Park Könyvkiadó, Budapest, 2019)
Ferge Zsuzsa: Magyar társadalom- és szociálpolitika 1990–2015
Eltelt egy emberöltő a rendszerváltozás óta, s ez már elegendő idő a társadalmi jelenségek tudományos igényű értékeléséhez. Amire Ferge Zsuzsa és tíz közreműködő munkatársa vállalkozott, olyan társadalom- és szociálpolitikai monográfia, „melynek műfaja valahol az igényes szakkönyv és Agatha Christie között helyezkedik el”, azaz egyszerre tankönyv és laikus olvasó számára is érthető mű. A kötet a szociálpolitika olykor krimibe illően fordulatos működését taglalja, nem időrendben, hanem tematikusan: elosztási elvek és redisztribúció, állami és önkormányzati feladatok, foglalkoztatás, iskola és esélyek, családi ellátások, ifjúságpolitika, nyugdíjrendszer, segélyezés, lakáspolitika és hajléktalanság, cigánykérdés. Egyik sem sikertörténet. Aztán jön a szociálpolitika törvényi környezetének értékelése, kormányzati ciklusonként. A kimerítő részletességű bibliográfiát és jogszabálygyűjteményt, valamint a közel hetven szövegközi és függelékben közölt táblázatot és grafikont is figyelembe véve nyugodtan kimondható: ha létezik mintaszerűen megírt-összeállított népszerű-tudományos mű, ez a könyv az. Hogy elolvasása után mégsem vidáman tesszük le, az már nem a szerzőn múlik.
(Ferge Zsuzsa: Magyar társadalom- és szociálpolitika 1990–2015. Osiris Kiadó, Budapest, 2017)
